A Goldengate fórumkomplexuma alapvetően egy aranybánya azok számára, akik többet szeretnének tudni a többes szexről, vagy megosztanák másokkal az abban szerzett tapasztalataikat, nézeteiket. Egy mostanra kicsekkolt felhasználó tavaly szeptemberi bejegyzése sokat elárul arról, hogy mihez kell a belső munka, amivel egy nő ledobja a rögzült korlátokat. Minden szava igaz.

"Sokkal több nőben megvan ez, mint gondolnánk. Nem kell hozzá, hogy a pornón szocializálódjon. Van az a szint a szexben, amikor eljut a nő oda, hogy túllépve a tabukon felszabadítja ezt magában. Amikor alszik a gyerek a szomszéd szobában és évekig csendben kell szexelni, stb... ez siman vezethet oda, hogy amikor lehetősége van rá, egy hangosan élvezve egy elejtett vad hörgésével üvöltve éli át az orgazmust, kompenzálva a sok elfojtott csendes élményt. Láttam már olyat, aki a kommunikációt onnan indította, hogy "tudod, ott lent" vagy "kényeztess orálisan a lábam között"... aztán a megfelelő térben és időben, ahol kiszakadnak belőle az elfojtások és megélheti a szabadságot, kiüvölti szex közben, hogy "nyald szét a pinám te állat", "basszál szét teljesen". Szabadságérzetet él meg és felszabadítja, hogy a partnere mellett ezt szabadon megteheti. Vágynövelő hatása lesz. Ebben kell, hogy a férfi megtartsa, hogy lehetővé tegye ezt számára, hogy "well fucked woman" élménye legyen. Ahol és amikor.megszűnik az önkontroll, megszülethetnek ezek a mondatok olyan természetességgel, hogy teljesen helyük van az aktusban. Csak ez gyakran félelmetes, megmutatni a másik előtt ezt az oldalt. Mit fog szólni, megítél, stb... Nem felszabadító, amikor megmutathatja ezt a Nő és tudja, hogy a válasz a férfitől nem elutasítás lesz, hanem egy "Mindenedet szétbaszom, amig el nem ájulsz te ribanc"? Mindebben pedig ott van az erő és biztonság, amire valójában rábízhatja magát."

Pár hónapja egy rendezvényen találkoztunk egy párral. A nővel nem sok alkalmunk volt beszélgetni, mert egyszerre legalább hárman dugták, ahol érték, a férje viszont az ajtófélfát támasztva és a feleségét nézve gyorsan beszédessé vált, amikor barátságosan nyitottunk felé.

Ezeken a rendezvényeken nem vagyunk a társaság középpontjai, viszont többekkel nem (csak) szexelünk, hanem sokat szoktunk beszélgetni is. Gyűjtjük a tudnivalókat a tapasztaltabbaktól. A szomorú férj példájából könnyű volt arra a megállapításra jutnunk, hogy ez a műfaj se való mindenkinek, nem biztos, hogy nekik el kellett volna indulniuk ezen az úton. Mutatok néhány konkrét példát az elmúlt hónapok találataiból azok számára, akik még bizonytalanok:

• Aki eleve úgy vélekedik, hogy azért nem érdemes elkezdeni a többes szexet, mert a "szomszéd fűje", más nője mindig finomabb, és ha együtt akar maradni a párjával, akkor jobb nem is kipróbálni idegenekkel a szexet. Ilyen hozzáállással ne is kezdje el senki. Tényleg csak akkor van értelme, ha otthon minden, de tényleg minden rendben van. Soha ne a jobbat, többet érdemes keresni a hármas-négyes-többes szexben.
• Hallottam olyan férjről, aki a feleségét akarta meglepni egy erotikus masszázzsal, de úgy, hogy ő végig jelen akart lenni. Azt mesélte, hogy egy ponton, amikor a lényegre került sor, elájult a masszázs ágy mellett, és a felesége, meg a fiatal izmos masszőr gyerek szedte fel a padlóról. Nekik se biztos, hogy tovább kellene haladni ezen az úton, vagy csak komoly önismereti munka után.
• Volt egy nő is, aki úgy akart harmadiknak csatlakozni hozzánk (eddig olyan jól hangzik, mert nagyon ritka ha női beszálló ajánlkozik), hogy a férje is jelen legyen. Ez ellen nem volt kifogásunk, de jeleztem, hogy nem bánnám, ha a férje is aktív részese lenne a történéseknek. Akkor azt válaszolta, hogy ilyesmire nem kerülhet sor, a férje csak nézheti a műsort, mert ő nem engedi beszállni. Zavarná, ha látná, hogy a férje megteszi ugyanazt, amit ő megenged magának. Itt elköszöntünk egymástól. Diszharmónikus házastársakkal nem hiszem, hogy jól tudnánk érezni magunkat.
• Ismerünk olyan házaspárt is, aki majdnem egy évtizede szvingerezik, de az első 2 (!) évben csak nézelődni jártak a klubokba, aktív részvétel nem volt. Akinek ennyire nehezen megy a feloldódás, az nem biztos, hogy jól érzi magát ebben a környezetben. Nem mondom, hogy kötelező első alkalommal belevágni a közepébe kvázi idegenekkel, de a két év az azért soknak hangzik. Ha elmész egy ilyen helyre, akkor a szándék már minimum megvan a részvételre.
• A legbiztosabb jele annak, hogy egy pár nem való a szvingerkörnyezetbe, az a tiszteletlenség egymással szemben. Főleg ott, nyilvánosan, mások előtt. Egyrészt szívfacsaró látvány, másrészt az egész környezet hangulatára is romboló hatással van, ha azt halljuk egy buliban, hogy "na, menj már, te is dugjál, ne csak engem nézz", vagy amikor az ajtófélfának támaszkodó férj szenvedő arccal nézi a felesége akcióját, és amint elhagyja a fasz a nő testét, a férj odakiabál neki távolról, hogy "na, milyen volt?! jó volt?!" Nincs diszkréció, nincs intimitás, csak ez a sértődött, megbántott, tisztelet nélkülöző hideg viszony, ami nyilvánvaló jele annak, hogy egyikük nem önszántából került ide.
• A legfurcsább figura (az én rövid pályafutásom alatt) az a fickó volt, aki eljött ugyan, messziről, vidékről, a barátnőjével, de annyira szégyenlős volt, hogy nem mert levetkőzni. Semmit nem vett le magáról: pólóban, farmerben, zokniban és cipőben (!) ment fel a matracra és úgy dugott egy kisebb csapattal. Kicsit részeg is volt, láthatóan alkohollal oldotta a stresszt, amit az ismeretlen helyzet okozott neki. Hogy még furcsább  legyen, a barátnőjét viszont bedobta a közösbe. Szép látvány volt.

- Aki belefáradt az ánuszba, az az életbe fáradt bele.

(S02e04)

- Itt van ez a papírzacskó. Uzsonnás tasak, 10 cm széles. De van 20 cm-es is.

- Nem kell a 20 centis, elég a kisebb. (..??) Úristen, el se hiszem, hogy ezt én mondtam!

Aki nem próbálta még, vagy nem is gondolkodott rajta korábban, annak nehéz átadni, hogy a többes szexhez nem a kevés / rossz / kielégülést nem adó szexuális kapcsolat vezeti az embert, hanem épp ellenkezőleg. 

A kezdeti időszakot leszámítva (amikor még izgul az ember és nem tudja, hogy mire számítson), a swinger rendezvények előtt általában többet gyűrődik a lepedő. Nem azt mondom, hogy megnő az intimitás, de a játékosság és a libidó mindenképpen. Kiválasztjuk, hogy kihez megyünk, visszaigazoljuk a részvételt (privát kezdeményezésekről beszélünk, mi nem publikus helyekre járunk), és elindul az ötletelés: női, vagy férfi beszállót keressünk, esetleg párral próbálkozzunk, kinyílik a PH és keressük a megvalósításra váró konkrét ötleteket, egyre többet beszélünk róla, megszervezzük a szállást, kiválasztjuk a játékszereket, kiegészítőket és a fellépőruhát (nekem).

Rutinos résztvevőként, ha van is izgalom, az már csak a várakozással teli és nem a stresszelős fajta. 

További jó hatása a párkapcsolatra az az általános szabadság élmény, ami a teljes nyitottságon alapul és amit az ad, hogy semmit nem kell eltitkolnunk a másik elől. Ha valakivel ki akarom próbálni, elmondom. Ha valamilyen rendezvényre el akarok menni, elmondom. Ha elmondtam és megbeszéltük, van fogadókészség, meg is csinálom. Ez a legtöbb házasságban a full monogámia miatt elképzelhetetlen. Nekünk viszont szabadságot ad és bátrabban is kommunikálunk egymással.

Nőként volt egy kisebb belső munka is, ami ahhoz kellett, hogy letegyem a rögzült reflexeket és ki merjem próbálni ezt a műfajt. Két éve még el se tudtam volna képzelni, hogy miket fogok megtenni 45+ évesen. Önismereti téren is van előrelépés az életünkben. Magabiztossá is tesz ez a műfaj. Egyfelől mondjuk macera, hogy az előbb taglalt tényezők maitt titkolni érdemes a környezetünk elől, hogy mivel töltjük a szombat estéket, viszont a folyamatos pozitív visszajelzések miatt az olyan tulajdonságok szintje, mint az önérzet, magabiztosság, - vagy az én esetemben a bátorság is - felfelé mozdult el. 

A bulik után az élmények feldolgozásáig és elraktározásáig szintén jobb és több a kötődés, illetve az aktivitás a hálószobában, ezt eddig minden más szvingerező pártól is hallottuk.

- Jól van, elviszlek egy buliba, ott megkapod a többest, aztán nyugton leszel végre egy darabig.

- Egy hónapig?! Vagy mit mondtál? Hány hónapig? Vagy meddig kell utána várnom a következőre?

- Mondom: egy darabig. Te jó ég..

Nincs olyan, hogy nem jön el a partner. Aki ott van, azt látod is rögtön.

Időrabló csetelések helyett ott van előtted élőben Az Ember. A cseteléssel nem csak az a problémám, hogy órákat vesz el az életemből, hanem az is, hogy vagy egyszerre 1-2 partnerrel beszélgetek, és akkor tudom követni, hogy ki kicsoda, mit mondott eddig magáról, mit szerente, stb, de másik oldalról simán eltűnik a találkozó előtt, vagy ha  több préda is van a látókörünkben egyszerre, hogy valamelyikük biztosan elérhető legyen aznap, amikor tudunk időt szakítani a találkozóra, az meg azért rossz, mert 5-8-10 emberről vagy párról nem tudom követni, hogy mit beszéltünk meg eddig és miben maradtunk. 

Aki odajön, azt azért jön oda, amiért mi

Barátságos közeg, mindenki a legjobb arcát mutatja, ráadásul szűk spektrumban, hiszen úgy könnyű. Nem atomfizikusokat keresünk, és nem is kell megismernünk egymást, csak az igényeinket egyeztetni és rátérhetünk a lényegre.

Kell a ráhangolódás, de időnként a hardcore is.

Egy ilyen helyen, privát klubban tényleg baráti a légkör. Nem indusztriális a közeg, nincs futószalag érzés, lehet finomkodni, simogatni, táncolni, iszogatni, barátkozni, aztán lehet tolni a kontentet és kezdődhet elölről az egész. Hullámzó a ritmus, egészséges a hozzáállás, párhuzamosak az igények.

Olyan partnert próbálunk találni, akinek a nő van a középpontban.

Ahogyan a négy fal között, úgy a nyitottabb életünkben is olyan férfi partnert (illetve párt) keresünk, aki reagál a nő igényeire. Ehhez vagyok szokva, és a férjemnek is ez a jellemző hozzáállása. A szimpla hármas próbálkozásaink azért sem voltak sikeresek, mert a jelentkezők nagy része (a mi esetünkben mindegyike) egyszerűen egy numerát akart. Magának. Ez érezhető, látható. Mi partnerként fogadtunk minden pasit, befogadóak és kommunikatívak voltunk, de olyat pasit eddig csak egy kis klubban találtunk, aki azért csatlakozott hozzánk, hogy nekem örömet okozzon. Ég és föld a különbség. Nyilván ő is jól járt, és további fontos tényező, hogy idősebb és tapasztaltabb is volt, mint bárki, akit korábban invitáltunk a köreinkbe.

Bármit lehet de semmit se muszáj.

Ez a tételmondat a nagyobb klubokra is igaz, de itt még inkább, mert nem tudsz felszívódni a tömegben. Mindenki lát mindent. Szemkontaktus, hallástávolság, karnyújtásnyi kontakt a hömpölygő, összefonódó embersokaságban. Ha bármi nem oké, kiszállunk, pihenünk, vagy akár hazamegyünk és nincs szégyenérzet senkiben. Szabadság van.

Amikor felmerült az ötlet, hogy kipróbáljuk a többes szexet, teljesen tudatlanul kezdtünk bele. Egyikünk se csinált még hasonlót és ismerősöket se kérdezgettünk, mert nem akartuk tudatni a környezetünkkel, hogy mibe vágjuk a fejszénket. Először a klasszikus, hármas szex volt a cél, férfi beszállóval.

Rosszlányok. Van itt férfi szekció is, sok adatlapot végignéztünk együtt, mire telefonhoz nyúltunk. Nem vált be.

Tinder. A következő állomás a Tinder volt, miután rájöttünk, hogy ilyesmit ingyen is vállalnak egyesek. A Tinderről az első nap letiltottam magam, végérvényesen, mert nem ismertem azt az alapszabályt, hogy félmeztelen képet nem tölthetek fel és valaki feljelentett.

Amikor innen-onnan szereztünk vállalkozó partnert, az volt az első tapasztalat, hogy az igazán jó élményhez nagyon kell a megfelelő partner, kulcskérdés a résztvevő személye, hozzáállása, és motivációja. Egyszerűen lejön az, ha valaki csak a kósza numeráért jön, mert nőt nem tud találni magának, úgyhogy jó úgy is, ha ott van a férj is. Kiábrándító. Mint ahogy az is gáz, ha valaki nem tud felnőni a feladathoz.  Fiatalokkal gyakran előfordul, hogy leblokkolnak. Hiába keresünk kifejezetten olyat, aki már csinálta hármasban, tudja, miről szól ez, bemondja, hogy igen, aztán látszik, hogy nem. Időpocsékolás. Minden ilyen találkozó után azt éreztük, hogy sokkal többet ki lehet hozni ebből a szituációból, csak nagyon kell az érett, tapasztalt, bevállalós, aktív és kooperatív partner.

Mellékszál a történetben, hogy mi eredetileg felváltva akartunk találkozni női és férfi partnerekkel, de a valóság az, hogy önként jelentkező nőt lehetetlen találkozni, aki csatlakozna összeszokott párhoz, de ez tulajdonképpen teljesen érthető. Egy fizetős szolgáltatóval üzleteltünk ugyan egyszer, de abban se volt köszönet. Nem értette a szituációt, zavarban volt, kritizált, inaktív volt, elengedtük.

Kb ekkor jöttünk rá arra, hogy ha értelmezhető partnert akarunk, aki el is jön a megbeszélt találkozókra (ja, igen, ezt nem is említettem, a jelentkező heteró pasik 80%a eltűnik egy ponton, leginkább a megbeszélt időpont előtt közvetlenül), akkor swinger klubokat érdemes meglátogatni, mert ott egy helyben megtalálhatóak olyan partnerek, akik 1) már eljöttek 2) nem szemérmesek, lehet őket IRL látni, hallani 3) valószínűleg van helyismeretük (tapasztalatuk), tehát csak válogatni kell közülük. Férfi, nő, párok, minden megkapható egy helyen, könnyen és gyorsan. A gond ezzel csak az, a klasszikus szvinger nem vonz, az egy húsdaráló, nyúlketrec (ahogy egy szakmabeli ismerős fogalmaz), legalábbis ezt képzelem róla. Sose voltunk szvingerben, egyszer biztosan ki fogjuk próbálni, de találtuk helyette jobbat.

A különböző partnerkereső portálokon szembe-szembe jöttek olyan párok, akik nem négyesben akartak találkozni, hanem saját kislétszámú bulikat szerveznek időnként. Ezekre rákaptunk és több szervezőtől is sikerült meghívást kapnunk a zártkörű rendezvényeire. Azért szeretjük ezeket a bulikat, mert nincs 100 ember egymás hegyén hátán, nincs ipari jellege az estének, szinte baráti a hangulat és van némi face controll, tehát csupa igényes, jól kinéző, szimpatikus emberrel futunk össze minden alkalommal. Minél kisebb a létszám, annál jobb a közönség, az eddigi tapasztalataink alapján. Aki ott van, az abban a néhány órában szuperbarátságos (mindenki dugni akar), lényegretörő, nem kell órákig pötyögni a csetablakban, egy-két mondattal fel tudjuk mérni, hogy ki oké és ki nem. Nem is nagyon van olyan, aki nem oké. Az alap higiéniai szükségletek biztosítottak, óvszer, zuhanyzó, vécé, törölköző, lepedő mindig van, partnerek sorakoznak, le lehet tenni a gátlásokat, kint lehet hagyni a valóságot. 

Középtávon az a célunk hogy stabil partnerek kutatásunk fel, akár szóló partnerek, akár párok terén, akiket megismerve, összeszokva, kölcsönösségi alapon tudunk élményeket szerezni és adni. Én szívesen vacsoráznék is szimpatikus párokkal, színház, koncert, koktélbár, stb, mielőtt rátérünk a lényegre. Esetleg nyaralásokat szervezhetnénk együtt, ilyesmi is megfordult már a fejünkben. Erre egyébként minden esély meg is van, mert az tisztán érzékelhető, hogy ilyesmire másoknak is van igénye. 

Van ebben a magyar szvinger-társadalomban egy emblematikus figura, akinek ha elhangzik a keresztneve, mindenki bólogatni kezd, mert tudja, hogy kiről van szó.

Törzsvendég a budapesti és Pest környéki helyeken, nagy klubokba és kis közösségekbe is hivatalos, annak ellenére, hogy többnyire egyedül érkezik. Ahová mi szoktunk menni, ott 1, maximum 2 szóló férfit szoktak invitálni a párok közé, és ha csak egyet, az akkor is ő.

Az első látogatásunk alkalmával, amikor újoncok voltunk, - úgy emlékszem - bejött az ajtón és rögtön leült mellém. Figyelemfelkeltő jelenség, láttam volna, ha máshol kezd. Odaült mellém és eleinte tapintatosan csak hallgatta, ahogy a férjemmel beszélgetek, aztán lassan bevonta magát. Kérdezgetett a szokásainkról, a múltunkról, a motivációnkról. Nem rohant le, nyitott volt, kíváncsi, és közben magáról is mesélt, hogy megismerjük. A módszere nagyon rutinos, jól kidolgozott. Közvetlen volt, könnyű mellette felszabadultnak lenni. Nem volt zavarban (mint korábban az összes fiatal), lassan vezetett engem az egyre sikamlósabb témák felé a kérdéseivel. Lehetett érezni, hogy ma estére megvan az egyik partnerünk, anélkül, hogy kimondtuk volna. 

Neki az a szokása, vagy mondhatjuk, hogy jó tulajdonsága, hogy minden nőre rá tud kattanni. Kinéz magának valakit, és el tudja hitetni a partnerével, hogy csak ő kell neki, csak rá vágyik, csak őt kívánja. Aztán amikor megkapja, mindent megtesz, hogy a nő jól érezze magát vele. Ráhangolódik a partnerére, és rendkívül rutinosan leveszi, hogy az mit akar: összebújást, vagy kemény szexet, röviden vagy hosszan, és azt adja. Értelemszerűen neki is jó, végigcsinálja mindenkivel, és amíg a szex tart, rendesen odateszi magát. 

És hogy mitől legenda? Attól, hogy szex után azzal a lendülettel rákanyarodik valaki másra és kezdi elölről. Nem szoktam számolni, hogy meddig bírja és sosem maradtunk olyan sokáig a bulikban, hogy lássuk, mikor fárad el (ha egyáltalán). Azt se tudom, hogy ez neki alapbeállítás vagy külső segítséggel éri el ezt az eredményt, de aki ismeri, az a csodájára jár.

Állítólag sok szívet összetört már. Beszélgettem más lányokkal, és akik régebb óra járnak ebbe a körbe, ők mesélték, hogy többen értették már félre a Legenda közeledését. Amit egyébként megértek, mert amikor a szemedbe néz és meztelenül, álló farokkal azt mondja, hogy Téged akar, elhiszed. Én is elhiszem. Nyilván nem gondolom, hogy örökre és kizárólag engem akar, de ott, akkor tényleg csak engem akar. Arra a pár percre, fél órára.

Bármilyen közösségben fordultam meg eddig Pesten és a környező megyékben, eddig még mindenhol jól ismerték. Elképzelni se tudom, hányszor jár klubokba hetente vagy havonta, illetve nem merem felszorozni a napi teljesítményével, de a pasi kitesz magáért minden éjjel, az biztos.

Többféle kalandunk volt már együtt. Eleinte kettesben csináltuk. Egy többszemélyes összefonódásban találkoztam vele először, amikor a férjemtől kicsit távolabb kerültem. Aznap este, amikor megismerkedtünk, egy másik pasi volt a partnerem éppen, amikor megláttam magam előtt. Rám várt, türelmesen. Végignézte, ahogy mással vagyok, közben verte a farkát és a szemembe nézett. Suttogott is valamit, de nem értettem. Csak tudtam, hogy mit akar mondani. Cseréltünk és magam mögé engedtem.

A mérete alapján is lehetne legenda.

A következő alkalommal a helyiség "nappali" részében került a közelembe, ahol beszélgetni szoktak az emberek, nem a szexre fenntartott szobában. Azt hittem, csak beszélgetni jön. Beszélgetett is, de lassan elkezdett hozzámérni és egyre többet simogatott. A másik oldalon a férjem volt, ő is simogatni kezdett engem. Azt nem érzékeltem, hogy köztük volt-e metakommunikáció, de egyre intenzívebbé vált a kontaktus és egyszer csak azt vettem észre, hogy a két mellem két pasi szájában van. Kikészültem az élménytől. Alapvetően nem gondoltam annyira lazának magam, hogy a nappali közepén dugjak két pasival, de onnantól kezdve nem volt megállás. A mai napig nem tudom, hogy hányan nézték végig testközelből a jelenetet, mert konkrétan megszűnt nekem a világ közben. Arra sem emlékszem, hogy mennyire voltam hangos közben, de gyanítom, hogy nagyon. A klasszikus DP-n kívül mindent megadtam nekik, amit lehetett, szóval azért mégiscsak diszkrét maradtam. 

Ahhoz, hogy análozni is tudjak, szerintem zárt ajtók kellenek. A klasszikus többes szex mellett én fenntartanám a lehetőségét a privát hármasoknak is, de olyan partner kell hozzá, mint amilyen ő. Tapasztalt, középkorú, intelligens, potens és rám koncentrál. Majd egyszer összeszedem a bátorságom és meghívom magunkhoz egy buli után a szállodai szobánkba. 

Egy tutorialnak velősnek kell lennie. Most hagyjuk az ömlengést.

Monitoron nézni olyan egyszerű. Izgató, érdekes. Megmozgatja az ember fantáziáját és belső szerveit. Mindenkinek megfordult már a fejlben, hogy mi lenne ha. Hát ez:

Fiatalon, akár egy fesztiválsátorban, egyszer vagy többször, kissé fogalmatlanul még nem bonyolult a hármas vagy többes szex. Nem tervezel, csak csinálod, aztán vagy megbánod, vagy nem.

Ha azonban tartós kapcsolatban, felnőtt fejjel, tartós jelleggel akarsz belevágni, kellenek bizonyos alapok. 

1) Stabil kapcsolat, biztonság

Mint ahogy a gyerekvállalás sem mentett még meg semmilyen házasságot, úgy a többes szex sem hoz pozitív változást egyetlen párkapcsolatba se. Emiatt nem szabad elkezdeni a nyitást, megváltást nem fog jelenteni. Viszont ha teljes az összhang, stabil az elköteleződés, és nem jobbat keresel a meglévőnél (mert olyan aligha van), hanem csak szabadabb életet akarsz élni kevesebb gátlással, esetleg kipróbálni új dolgokat, amihez 1 partner technikailag kevés, akkor sokat tud hozzáadni az aktív szexuális életet élő partnerek életéhez is.

2) Őszinteség

Ki kell tudni mondani, amire vágysz. Olyan partner kell, akinek ki tudod mondani, hogy mire vágysz. Meg az is kell, hogy ha a társad elmondja, hogy mire vágyik, hallgasd és értsd is meg.

3) Kölcsönösség

Ha tartósan akarod csinálni, a pár tagjainak szempontjából előny, ha mindenki megkapja, amit megkaphat. Nem lehetsz féltékeny, nem kérhetsz magadnak többet, mint amit megengedsz a társadnak. Fejben le kell játszani. Mindkettőben.

4) Bátorság

Ez a legkevésbé triviális. Dokumentumfilmet nézni egész más, mint részt venni a többes szexben. Jó, ha az ember el tudja engedni a berögzült gátlásokat, a beépült reflexeket és örülni tud annak, amit kap és amit nyújtani tud a másiknak. Vagyis másoknak. Ne érdekeljen, hogy mit szólnának mások, ha tudnák, hogy mi történik péntek esténként. Nem tudja meg senki. Felejtsd el, hogy mi a klasszikus, mi az elvárt, mi a hagyományos. Arra koncentrálj, ami örömet okoz és tudj örülni neki. Triviálisan hangzik, de nem az. A nőnek, a férfinek és a harmadiknak is feladatot jelenthet az első alkalom.

Egy nőnek hónapokba is telhet elhinni, hogy ilyet lehet legálisan csinálni és a partnerét is felizgatja a látvány, nem pedig feszélyezi. De a belépő harmadiknak se könnyű, egy összeszokott párhoz csatlakozni kihívást tartogat magában.

Ezen kívül vannak további szem előtt tartandók. Például a higiénia. Akár a nyilvános szvinger klubokba, akár a privát meghívásos bulikba kezdesz el járni, nem fogsz olyan emberrel találkozni, aki óvszer nélkül szexel. Biztosan nem. Ennek ellenére azért érdemes néha szűrésre járni, sőt, én 45+ évesen elkezdtem a HPV védőoltás sorozatot is beadatni magamnak.

Aztán az is fontos, ha nem a legfontosabb, hogy otthon le kell ütni az alapokat, hogy kinek mi fér bele: párcsere vagy csak közös gabalyodás, egy légtérben vagy külön is mehet, és hogy a beszálló fél lehet nő, férfi, vagy pár. Vagy hogy milyen gyakran kerüljön sor az ilyen találkozókra.

Én most, ennyi tapasztalattal a hátam (fenekem) mögött, azt mondom, hogy amikor felmerül az ötlet egy pár életében, akkor a legegyszerűbb kérdéseket kell feltenni magunknak és arra a legegyszerűbb válaszokat keresni. Mi okoz örömet az életben? Mi jelenti az élményt? Kell-e szégyellnünk bármit, ami boldoggá tesz? Kell-e érdekelnie engem mások véleménye? Mi továbbléptünk innen és eljutottunk a komplikáltabbakig is. Mennyi időnk van ebben az életben? Mi van akkor, ha kipróbáljuk és mi van, ha nem? Valahogy arra jutottunk, hogy ez egy játék. Annak tartjuk, akként kezeljük. Ha van kedvünk, csináljuk, ha nincs, akkor nem. Azzal csináljuk, akivel akarjuk, és akivel nincs, azzal nem. Addig csináljuk amíg kedvünk van hozzá és utána nem. Kell egy adag lazaság hozzá és onnantól kedzve sínen van minden.